B�r Ecuador az Andok-r�gi� legkisebb orsz�ga, m�gis D�l-Amerika egyik legl�togatottabb turistadesztin�ci�ja. K�sz�nheti mindezt kult�r�j�nak, �ps�gben megmaradt gyarmatos�t�s-korabeli �p�t�szeti eml�keinek, le�rhatatlanul sz�p vulk�njainak, valamint s�r� �serdeinek �s mag�nak az Egyenl�t�nek, melyr�l nev�t is kapta. Quito, a f�v�ros, mesesz�p, az Amazonas-menti �serd�k izgalmasak, a h�sapk�s, m�g mindig m�k�d� vulk�nok egyed�l�ll�ak, a tr�pusi strandok pedig igaz�n kellemesek.
A Galapagos-szigetek Ecuadort�l 1000 kilom�terre nyugatra fekszik �s a vil�g legszebb term�szeti kincseit rejti. Egyed�l�ll� n�v�ny- �s �llatvil�ga a tud�sokat �s a turist�kat egyar�nt leny�g�zi.

Orsz�gn�v: Ecuadori K�zt�rsas�g
N�pess�g: 10 741 000 f�
Kiterjed�s: 272 045 km2
F�v�ros: Quito
Lakoss�g: indi�n (40%), mesztic (40%), eur�pai (10%), n�ger, mulatt (10%).
Vall�sok: r�mai katolikus (90%), t�rzsi vall�s� (9%), protest�ns, zsid� (1 %).
Hivatalos nyelv: spanyol.
Vall�s: r�mai katolikus.
Id�eltol�d�s: -6 �ra.
P�nznem: amerikai doll�r. 1 USD = 100 cent. A legt�bb nemzetk�zi hitelk�rtya �ltal�ban haszn�lhat� a nagyobb telep�l�seken. A k�lf�ldi fizet�eszk�z�k be- �s kivitele nem korl�tozott.
V�zum: v�zum nem sz�ks�ges. Az �tlev�lnek a hazautaz�st�l sz�m�tott tov�bbi 6 h�napig �rv�nyesnek kell lennie.
Kil�p�si illet�k: 20 USD-t kell fizetni az orsz�g elhagy�sakor a rep�l�t�ren.
Eg�szs�g�gyi el��r�sok: fert�z�tt ter�letekr�l �rkez�knek k�telez� a s�rgal�z elleni v�d�olt�s. Csak palackozott v�z fogyaszt�sa javasolt.
Id�j�r�s: egyenl�t�i, a hegyvid�ken a magass�gt�l f�gg�en v�ltoz�. A legt�bb csapad�k okt�ber �s m�jus k�z�tt esik.
�ghajlata n�h�ny r�videbb id�szakt�l eltekintve kellemes, ennek is k�sz�nhet�, hogy az orsz�g a F�ld fajokban leggazdagabb ter�lete, olyan �l�l�nyeknek adva otthont, mint pl a h�res kondorkesely�. K�t �vszak v�ltakozik, a sz�raz �s a csapad�kos, �m ezeket m�g er�teljesen befoly�solj�k a domborzati viszonyok �s az �ce�nt�l val� t�vols�g is. A tengerparton m�jus �s december k�z�tt, az Andokban j�nius �s szeptember k�z�tt a legkellemesebb az id�.
�tkez�s: A f�z�shez leggyakrabban haszn�lt alapanyagok a rizs, a toj�s, a marhah�s, a halak �s a z�lds�gek. Nagyon finom helyi �telk�l�nlegess�g a caldo de pates, a cuy �s a lechon.
K�zleked�s:
Nagyon j�l ki�p�tett belf�ldi l�gih�l�zat tal�lhat� az orsz�gban, melynek seg�ts�g�vel gyorsan �s olcs�n eljuthatunk a nagyobb v�rosokba �s a turistal�tv�nyoss�gokhoz. A t�vols�gi buszk�zleked�s is j�l m�k�dik.
Elektromoss�g: 110 V.
�nnepek, rendezv�nyek:
F�ggetlens�g napja: aug.10.
Az orsz�gban a katolikus �nnepek mindegyik�t meg�nneplik, b�r itt ez egy kicsit elt�r az eur�pai �nnepl�st�l, hiszen rengeteg �si, indi�n r�tus is keveredik az �ltalunk megszokottal. Nagy �nnep Mindenszentek, a helyiek ekkor vir�ggal �s gyerty�val eml�keznek. Simon Bolivar sz�let�snapja �s a Kolumbusz Nap is hivatalos �nnep az orsz�gban. A karnev�li id�szak l�tv�nyos felvonul�sokkal v�rja a turist�kat is.


Sportol�si lehet�s�gek:
A legjobb hegym�sz�- �s t�ralehet�s�geket a Parque Nacional Cotopaxi ny�jtja. Itt tal�lhat� a vil�g legmagasabb akt�v vulk�nja, mely megm�szhat�, de csak tapasztalt t�ravezet�vel aj�nlott �tnak indulni. A Chimborazo, Ecuador legmagasabb cs�csa is v�rja a hegym�sz�s szerelmeseit. Galapagoson pedig csod�latos k�rnyezetben b�v�rkodhatnak.

 
Rooftop View of Quito
F�bb l�tnival�k:
Quito D�l-Amerika egyik legszebb v�rosa. 2850 m�terrel a tengerszint felett fekszik, az Egyenl�t�t�l mind�sze 22 kilom�terre. Amerre csak n�z�nk, csod�latos hegyeket, h�f�dte vulk�nokat l�tunk. Rengeteg gy�ny�r� �p�t�szeti eml�kkel rendelkezik, ennek is k�sz�nheti, hogy az �v�ros 1978 �ta az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sze. A legszebb l�tnival�k a San Francisco kolostor, a La Ronda, a csod�latos gyarmatos�t�s kori �p�letekkel �s az El Panecillo hegy, ahonnan mes�s kil�t�s t�rul a szem�nk el�. Az Avenida Amazonas remek k�v�z�kkal, �ttermekkel v�rja a kikapcsol�dni v�gy�kat. Aki izgalmasabb programot szeretne, felt�tlen�l l�togassa meg a Vivariumot, a h�res h�ll�h�zat, ahol rengeteg k�l�nleges gy�k, tekn�sb�ka, k�gy� l�that�.

Otavalo a szombati indi�n v�s�rr�l h�res, amikor az �slakosok hagyom�nyos �lt�z�kben k�n�lj�k port�k�ikat (ponchokat, ker�mi�kat,sz�tteseket...). Alkudni k�telez�!

A Vulk�nok Sug�r�tja k�t, egym�ssal p�rhuzamosan h�z�d� hegys�g k�z�tt halad. Az orsz�g 10 legmagasabb hegycs�cs�b�l 9 itt tal�lhat�, a v�lgyekben pedig a n�pess�g t�bb mint 50%-a �l. Az itt v�gigfut� aut�p�ly�r�l leny�g�z� kil�t�s ny�lik a t�jra.

A keleti ter�leteket az Amazonas-medence uralja. �tj�rhatatlan dzsungelei, k�l�nleges �l�vil�ga �s az itt �l� indi�nok saj�tos vil�ga sok turist�t vonz a ter�letre.

A Galapagos-szigetek a term�szet szerelmeseinek Mekk�ja. Az itt �l� pingvinek, rozm�rok, delfinek, b�ln�k �s �ri�stekn�s�k val�sz�n�leg m�g t�bb l�togat�t vonzan�nak, ha a sziget nagy r�sze nem lenne szigor�an v�dett, ahov� csak tud�sok kaphatnak bel�p�t. A galapagosi kir�ndul�s igen dr�ga, a haj�t�r�k legt�bbje Guayaquilb�l indul.
D�l-Amerika nyugati partjait�l ezer kilom�terre fekszik az Ecuador fennhat�s�ga al� tartoz� Galapagos-szigetek. Ez a vulkanikus eredet� szigetcsoport az egykoron t�megesen itt �l� �ri�stekn�s�kr�l kapta a nev�t (spanyolul ugyanis a 'galapago' tekn�st jelent). Az itt �l�, sehol m�s�tt nem tal�lhat� k�l�nleges fajok miatt a szigetek 1978-ban felker�ltek a Vil�g�r�ks�g list�j�ra, ter�let�k 7800 hekt�r.
Az 1835-�s esztend� fontos fordul�pont a szigetcsoport t�rt�net�ben. Ekkor k�t�tt ki partjain�l Charles Darwin, az ifj� term�szettud�s, akiben az itt tapasztalt jelens�gek alapj�n fogant forradalmi gondolata az evol�ci�elm�letr�l. Ez az elm�let az alapja mindannak a tud�snak, amivel manaps�g a term�szettud�sok vizsg�lj�k a fajok fejl�d�s�t �s a term�szet m�k�d�s�t. A Galapagos-szigetek neve mind�r�kre �sszeforrt Charles Darwin �s az evol�ci�elm�let nev�vel.
A Galapagos Nemzeti Park 19 szigetet foglal mag�ba. Ezek k�z�l a legnagyobbak az Isabella-, a Santa Cruz-, a Ferdinanda-, a San Salvador- �s a San Cristobal-sziget, melyen �thalad az Egyenl�t�. A Csendes-�ce�nb�l vulk�nkit�r�sek sor�n kiemelkedett szigetek felsz�ne megszil�rdult l�var�teg.
A szigetek �ghajlat�t �s �l�vil�g�t a tengeri �ramlatok hat�rozz�k meg. Partjait j�niust�l novemberig a hideg d�l-egyenl�t�i �ramlat �ri. Ez a hideg �vszak ideje, augusztusban �s szeptemberben ennek az �ramlatnak az ellenfoly�sa, a szint�n hideg egyenl�t�i ellen�ram hat�rozza meg a h�m�rs�kletet a szigeteken. Decembert�l m�jusig a meleg El Nino �ramlat uralkodik a szigetvil�g partjain, mely a Panamai-�b�lben keletkezik �s az �szakkeleti passz�tszelek mozgatj�k. Ez az id�szak a meleg vagy es�s �vszak, ilyenkor f�leg a magasabb ter�leteken t�bb a csapad�k. Ezek a tenger�ramlatok teszik lehet�v� a k�l�nb�z� helyekr�l sz�rmaz� fajok egy�tt�l�s�t.
Az �l�vil�g a d�l-amerikai kontinensr�l rep�lve, �szva vagy fat�rzseken sodr�dva jutott el Galapagos-ra. A sziget �llatvil�ga rendk�v�l gazdag madarakban, tengeri eml�s�kben �s h�ll�kben. Sz�razf�ldi eml�sb�l csak k�t faj k�pviselteti mag�t, k�t�lt� pedig egy�ltal�n nem �l a szigeteken. Amikor ezek a fajok meg�rkeztek �j lak�hely�kre, akkor �r�kre elz�rt�k magukat a sz�razf�ldt�l, fejl�d�s�k itt ment v�gbe, �j fajokat, alfajokat hozva l�tre.
A n�v�nyeket szint�n a tenger�ramlatok �s a passz�tszelek sodort�k a szigetcsoportra. A tengerparti s�vot a mangrove-erd�k jellemzik. A legnagyobb ter�letet a kop�r tengerparti s�v foglalja el, ahol a legjellemz� n�v�nyek a kaktusz- �s a keny�rfaf�l�k. De a magasabban fekv� ter�leteken tal�lkozhatunk �r�kz�ldekkel, orchide�kkal �s brom�li�kkal, valamint gomb�kkal �s mohaf�l�kkel. A legmagasabb r�szekre a p�fr�ny- �s p�zsitf�f�l�k a jellemz�ek.
A Galapagos-szigetek �llatvil�g�t az endemizmusok (csak az adott helyen �l� fajok) gazdags�ga jellemzi. A sz�razf�ldi eml�s�ket a denev�rek, �s n�h�ny eg�rfaj k�pviseli. Tengeri eml�s�kb�l m�r nagyobb a v�laszt�k, �lnek itt f�k�k, cetek �s delfinek. Legnagyobb sz�mban madarak vannak a szigeteken, k�z�l�k sok csak itt �l a vil�gon. A h�ll�k k�z�l olyanokkal tal�lkozhatunk, mint az egyed�l�ll� sz�razf�ldi elef�nttekn�s, melynek 11 alfaja �l itt. P�nc�lzatuk k�rnyezet�knek megfelel�en alakult, ez�rt minden szigeten m�s-m�s alfaj �l. A tengeri legu�n szint�n egyed�l�ll�, ez az egyetlen gy�kfaj, mely tengerv�zben �l.
Az itt �l� fajok rendk�v�l t�r�keny �kosziszt�m�t hoztak l�tre, melyre minden k�ls� hat�s �ri�si vesz�lyt jelent, a szigetre ez�rt fokozott figyelemmel �gyelnek.